Fonal a következőkre oszlik: ① Rövid szálú fonal, amely rövid szálból (természetes vágott szálból vagy vegyi szálból vágott szálból) fonással készül, és gyűrűs fonalra, szabadvégű fonásra, öncsavaró fonalra, stb. , mint például természetes selyem és vegyi rostszálak, csavarással vagy anélkül, sima szálak vagy texturált szálak stb. ③ Rövid szálas és folytonos szálas kombinált fonal, például poliészter-pamutszál magfonású fonal stb. két vagy több egyszálú fonal, amelyeket kombinálnak és sodrottak. Számos módja van a fonal finomságának kifejezésére, például szám, metrikus szám, birodalmi szám, denier stb. (lásd a számlálást). A fonal sodrását méterenkénti vagy hüvelykenkénti fordulatszámban fejezzük ki. A csavarás iránya S csavarásra és Z csavarásra van felosztva.
Egy bizonyos sodrási tartományon belül a fonal szilárdsága a sodrással nő. Az egyszál sodrási irányát és a szálak sodrási irányát a szálhasználat szerint választjuk meg. Általában az egyszálú fonal és a szál ellentétes csavarodási irányt vesz fel, nevezetesen ZS vagy SZ. Az egyszálú fonal és a szál csavarási foka optimális arányú. Ezen a tartományon belül a szálszilárdság a szál csavarodási fokának növekedésével növekszik, ha pedig meghaladja a kritikus értéket, a szálszilárdság helyette csökken. A fonal tulajdonságaiban a szálak tulajdonságai és a fonásmód döntő szerepet játszanak. A gyűrűs fonású fonal sodrási folyamata során a szálak átvitele miatt a fonal belső rétegéből a külső rétegbe, majd a külső rétegből a belső rétegbe az átvitel sokszor megismétlődik. A szálak spirálisak a fonal tengelye körül, a spirál sugara pedig a tengely mentén. felváltva növelje vagy csökkentse. Ekkor a hosszú szálak inkább a fonal tengelye felé hajlanak, a rövid hosszúságú szálak pedig a fonal külső rétegéhez.
A finomabb szálak a fonal tengelyéhez, a durvább szálak pedig a fonal külső rétegéhez hajlanak. A kisebb kezdeti modulusú szálak inkább a külső rétegben, a nagyobb kezdeti modulusú szálak inkább a belső rétegben helyezkednek el. A különböző tulajdonságokkal rendelkező szálak ésszerű kiválasztása különböző stílusú fonalakká sodorható, hogy alkalmazkodjanak a különböző szövethasználatokhoz vagy javítsák a kopási teljesítményt.
Mivel a vegyi szálak hosszuk, finomságuk és szálkeresztmetszeti alakjuk alapján tetszőlegesen megválaszthatók, a felsőruházati anyagokat pamuttal, illetve a kissé vastagabb és rövidebb szálú vegyi szálakat kell keverni, hogy növeljük a fonal felületének textúráját. Az alsóneműknél valamivel vékonyabb és hosszabb szálú vegyi szálakat kell választani, hogy a pamutszálak a fonal külső rétegére kerüljenek a nedvességfelvevő teljesítmény és a viselési kényelem javítása érdekében. A nyitott végű fonás magában foglalja a légfonással, elektrofonással, örvényfonással stb. sodort fonalat. A sodrás során a szálak kevésbé befelé irányuló átvitele miatt a fonalmag belül feszesebb, kívül laza, mint a külső réteg, a szerkezet lazább, és a szál egyenessége gyenge, a szálak közötti kohézió gyenge, a fonal szilárdsága alacsony, de a festhetőség és a kopásállóság jó.
Az önsodró fonásból szőtt fonalat önsodró fonalnak is nevezik. A csavaró görgőt használja, hogy periodikusan pozitív és fordított hamis csavarásokat hozzon létre a bajuszokon. A kész fonalon időszakosan nem csavarodó pontok jelennek meg, így a szilárdság alacsony. Ezután a szálakat összefonják. A szálas fonal szálakból álló köteg (például természetes selyem, vegyi szál vagy műselyem), amelyek egymással kombinálva vannak; főleg poliészter szál, viszkóz szál, nylon szál stb. A díszes fonal főként a fonal megjelenésének vagy színének megváltozásaként nyilvánul meg. Főleg a csomagolóanyagot, a magburkolást, a bambusz ízületeket, a pocakot, a színes pontokat, a hullámformákat, a fonatokat, a törölközőket, a köröket, a csomókat, a tollakat, a fogkeféket, a százlábúakat, az öveket, a szegmensfestést, a zsenília stb.